10:36 × A zuhanyzás közben alámvágó mélybasszus ismét figyelmeztett, hogy nagyon-nagyon-nagyon (túl) régen táncoltam már csillámporos mélyházra. (Gorje a Popban mikor volt már, úristen!)
10:42 × Az előző, Livi nevű pincérlány miatt a Kálvinra költöztem nyitástól zárásig, és gyerekkorom legszebb nyarába taszajtott a mosolya. A mostaninak már esélyt sem adhatok, bár kocsmamonogám szívem azért csúnyán odavérzett a teraszra. (Ha meg Vivi, pláne nem. Süket vagyok, adj névjegykártyát!)
10:50 × Viszonylag hamar eljött a pillanat, amikor az agyam már képtelen volt feldolgozni a tömény szépséget. Súlyos függő vagyok. És ártalmatlan.
10:59 × A Wonky Swing feelgoodja átmosott, és még Flóra nélkül is helyre tett. (@Simply: az megvan, hogy a diastemás pincérlány mike nélkül maradva a műdalaid alanya volt aznap este? A "Nem iszok vizet, mert…" pedig a századfordulós komédiás W. C. Fields mondata. Geek-tudás: idézték az Archerben, én meg jó kockaként utánanéztem.)
11:05 × A hosszú hétvége már sehogy máshogy nem marad meg a fejemben, mint Obama egyetlen bézs, lyukacsos szuszpenzorban a gitárjába csapva megnyomja a nagy piros gombot. És ha már nem maradt meg a riff, az én vágóasztalomon a Lolita nótára cseréltem a mozi hangsávját.
12:27 × Rámfért már, hogy napokig ne lássak monitort.
14:49 × Napok óta most pattant legkésőbb az első sör, és kettő között kimaradt 21 óra. A maratont is le kell vezetni ;)
19:37 × Napokig elzsizsegtem állandó kávézás nélkül, és kihagyva a sziesztákat, de mivel már itthon vagyok, az emberré vált egérke és kisveréb szerelmének első világháborús meséje után muszáj egy csésze kávét főznöm, hogy az esti menetre képbe kerüljek.
19:58 × Ozorán mindig rámtör, hogy itt az idő gyönyörű hippigyerekeim gazdatestének vadászatára. Aztán hazaérve folytatódik a könnyed, tét nélküli, hamvas játék.
20:10 × Mindig az 1004-es, kettes d-moll partitával illusztráltam, hogy itt hogy telik az idő, viszont hazafelé az 1005-ös, harmadik E-dúr szólószonáta ringatott álomba, hogy a negyedik, Allegro assai tétel virtuóz örvénytáncára mosolyogva ébredjek rá, hogy kevés vagyok én a valódi(nak tűnő) érzelmeimmel szembenézni. Végül Imany szögegyszerű zenéje és vegytiszta hófehér üzenete hazahozott. (Mint mindig. Csak a játék.)
20:49 × Az általam valaha látott legszebb rajzolatú ajkakból is elhangozhatott volna a mindig okos szavak egyike: panteista. (Írta, de én hallom a szájából.) Odavagyok a szelídekért, de a veszettségem a vadakért habzik.
21:22 × A három őszülő kókler egy dologban értett egyet a zuhogó esőben: kutyás csajjal soha.
22:28 × Egy frissen vásárolt Casino feliratú, fekete öngyújtó helyett egy kanárisárga és egy neonpink bazári tomadokkal a zsembemben jöttem haza.
22:38 × A kristályváza látványára elkapott őszinte undor pipálta, hogy a százplusz napos pihenőm eltart még egy darabig. (Ami amúgy hurrá.)
22:51 × Hiába töltöttem a fél napot a szomszédban, túl józan voltam már, mire visszafele az ifjúság kútjánál leültem cigit tekerni. Mélyen húsba vágott Konstaninápoly emléke a telisárga park közepén. (Nem hiába álmodtam vele, csak odaértem.)
23:17 × Kxrva nehezem veszem már rá magam olyanoknak dolgozni, akik egész hétvégén (hétvégén? hétvégén??) hisztériáznak emailben, majd ma sztornózzák a raplijukat, és az utolsó utáni pillanatban küldött dolgaikat mégis tegnapelőttre kérik. Tudjátok ti mit beszéltek? Hónap elején végeztünk volna papír szerint. A ti papírotok szerint. Dugjátok fel a szxrságaitokat a seggetekbe! Pedig az elején szerettem ezt a dolgot. Trotli magyar tempó.
23:33 × Nem tudtok felbxszni. (Mesevilágom mesezenéje mindig a legjobbkor jön szembe tök váratlanul.)
00:12 × Szombat reggel volt egy nagyon ciki pillanatom, amikor fülig pirulva kelett konstatálnom, hogy rég elhülyültem az agyamból az entorinális kérgemnek azt a részét, amelyik a húsz évvel ezelőtt fontos lányok neveit mentette. (A Manonra meg bezzeg ráköszönök.)
01:23 × Toya, baz+ Toya! Csak négy és fél napig tartott, hogy beugorjon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése