16:07 × Túl sokféleképpen meg lehet fogalmazni ezt a hiányt, attól a lényeg nem változik. Új év, új hónap, új nap, új óra, új perc. A belső jó arc is csak mosolyog.
2018-01-31
[szerda]
16:07 × Túl sokféleképpen meg lehet fogalmazni ezt a hiányt, attól a lényeg nem változik. Új év, új hónap, új nap, új óra, új perc. A belső jó arc is csak mosolyog.
2018-01-30
2018-01-29
[hétfő]
00:08 × Világéletemben inkább dolgoztam hétvégén, hogy kedden-szerdán nyugodtan ejtőzhessek napközben – az aktuális – Á-nél.
2018-01-28
2018-01-27
[szombat]
13:25 × Amióta végre elindult az újévem – örök hála azért a sörét K, és a héten újra elkezdtem naplózni az álmaimat, tizenkettőből (3 nap!!!) öt a melóról – igen, ennyire álommunka, három a keszegről – igen, ennyire hiányzik, három pedig nőkről szólt. Utóbbi no komment. (Az a hiányzó egy meg a hajamról :D Igen, a sörényről :D )
21:24 × Azért nem kell bárki, mert tűélesen emlékszem a napjára, amikor az utolsó bárkinél szembe jött egy szempár, és egyetlen pillantással a francba felgyújtott. Rövid úton porig égetett, de istenem, mi másnak van értelme. (Annak se sok, hogy emiatt mást bántsak. Azóta tudom, mi a különbség ölelés és ölelés között.) Tudom, mert láttam.
23:50 × Laza 24 órám ment rá, de behoztam a lemaradásomat. (Muszáj fent is rutinná tennem a hírolvasást.)
2018-01-26
[péntek]
14:11 × Az is feltűnő, hogy az engem kamuzással gyanúsítgató "barátaim" pont azok, akiknek néhány sör/bármi után meglepő hirtelenséggel tud elkomorulni a tekintetük, szabályosan elfeketedik a szemük és durr, jön a vagdalkozás. Egyre kevesebb a türelmem hozzájuk, egyre kevésbé igénylem a társaságukat. Dolgoztam én eleget az önazonosságomon, mást nekik sem tudok tanácsolni.
22:24 × Három napnyi hírolvasással egy héten belülre kerültem a lemaradásban. Rossz rutin, muszáj lesz fent is beépíteni a mindennapjaimba.
22:51 × Ma megfejtettem a karmikus barátság titkát. Természetesen Billy és Mandy A bohócok támadása c. epizódja a kulcs.
2018-01-25
[csütörtök]
10:03 × Az a péntek esti tekintet, oh, édes jézus…
10:07 × Az élet kegyetlen tréfája, hogy tavaly ilyentájt dobtam a sutba Jung önéletrajzát, most meg már hiába is mesélnék róla. Akkor a fájdalomtól való félelem miatt tettem félre, most a fájdalom miatt vettem elő.
Ó, ezek a derék, jóravaló, egészséges emberek nekem mindig olyanok, mint azok az optimista ebihalak, amelyek az eső utáni tócsában nyüzsögve és magukat nyájasan illegetve napoznak minden vizek legsekélyebbikében, és nem is sejtik, hogy a tócsa már másnapra kiszárad.
Hogy mi vitt rossz útra? Az egyedüllét iránti szenvedélyem, a magány gyönyöre.
…ma is magányos vagyok, mert tudok és ki kell nyilvánítanom olyan dolgokat, amelyekről mások nem tudnak, és többnyire nem is akarnak tudni.
10:30 × És ha már álmok, emlékek, magány… Ismét neki kellett állnom naplózni az álmaimat, mert amióta az ájáj utáni valódi újévem elkezdődött, újra pörög a mozi. Nem gyengén. Ma háromszor riadtam meg vizért: munka, keszeg, szőke. Az egyiket imádom, a másik hiányzik, a harmadik meg nem kell. (Mindegyik nagyon.)
2018-01-24
[szerda]
11:50 × Az igazi újévem első hete máris dolgosabb lett, mint eddig bármikor. És először számolhatok el munkaórát kocsmában töltve – a 0,0131%-ok fölött görnyedve. Rögtön kettőt is. Egy munkaórámból hármat-négyet tudok a Hivatalban tölteni. Alig egy hét alatt sikerült elpukkantanom a játékpénzem albérlet feletti részét. Ha már a kedves lusta barátaimnak nem jó az én olcsó söröm, hadd fizessem a kib drága luxus kézműves lónyálatokat. Köszi. Akkor két hét pihi.
13:01 × Nem kicsit unom az immár rendszeressé vált "lekamuzást", holott aki valóban olvasta a bibliát, az tűpontosan tudja, hogy semmit sem kell komolyan venni, mert minden véresen komoly. És mert minden véresen komoly, semmit sem szabad komolyan venni. Negyedóránként röhögés a feloldás, mert nem elveszteni kell a fonalat, hanem felvenni. Nincs ezen mit megoldani. Ha azt mondom, hogy nem tudom, akkor az azt is jelenti. És ha nem hívlak, ne jelenj meg váratlanul, mert nem hívtalak. Nem érdekel, hogy hol nem akarsz lenni.
2018-01-21
[vasárnap]
18:34 × Nagy úr a szeretetéhség, az arcomon fekvő macskára vágyok. Hogy nem mindegy melyikre, az tegnap vált végképp világossá. A szemem három színéből a zöld szól a barátoknak, a kék bárkinek, az acélszürkét meg biztosan nem te látod.
2018-01-18
2018-01-08
[hétfő]
07:29 × Ez akár jól is mutatna, ha nem a szokásos év eleji horgászjegyekbe és egy vállalhatatlan "logóba" feccöltem volna azt a sok időt. De legalább kipihentem magam.
2018-01-07
[vasárnap]
20:55 × A sűrű vastag köd sem tudja ellepni a ki nem mondott egymondatos szentenciám alapvető igazságát. (Egyszerre vagyok dühös, kétségbeesett és magányos. Innom kéne egy sört. Holnap.)
22:32 × Nagyon remélem, soha senki nem fogja megtudni, hogy mit tettem. (Ebben a "logóban" benne lesz minden, ami miatt a magyar baseball mélyrepülésben van.)
2018-01-06
[szombat]
10:35 × Aztán hogy az élet mennyire unja a – lassan se múló – depressziómat, csak megtalál az a régóta ígért telefon.
2018-01-05
2018-01-04
2018-01-03
[szerda]
09:10 × És akkor az év harmadik napján végre napsütésre ébredtünk. Fagyosra, de napsütésre.
16:38 × Meg nem született gyerekeket sirat az ég is.
2018-01-02
[kedd]
09:54 × Esőfelhőkön kívül mást még nem láttunk itt az égen. (Idén már aludtam 19 órát. Elhülyülni nem ettől fogok…)
11:18 × Hát, akkor induljon az idei év is gyémántkeményen.
21:53 × "Az írás az egyetlen, ami igazolja az alkoholizmusodat."
2018-01-01
[hétfő]
08:30 × Oké, én kértem sok munkát karácsonyra, de ideje lesz befékezni, mert ár-érték arányban kicsit megcsúsztam.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)