14:44 × Amikor a karmait próbálgató kistigris mosolyogva hátrafordult, és búcsúzóul kellemeseket kívánt, csak vigyorogni tudtam, mint a tejbetök. De mivel a mai napig élénken él bennem a satuval kasztrálás roppant kellemes emléke, messze kerülöm a helyeit, mert ilyentájt hajlamos az ember mindent ajándéknak nézni. (Aztán, ha a – pár héttel ezelőtti – álmom nem csal meg, napokon belül meg fogok bolondulni. Oké.)
14:52 × Az öntörvényűség és az önteltség két külön viselkedésforma. Az egyik szexi, mint a q élet, a másik taszító, mint a szent szxr. (És a kettő között csupán az asszertívitás a leheletfinomnyi különbség.)
15:23 × Egy igazán kaotikus héten át kerestem, de hazafelé csak ráleltem a következő céldátumra: a
15 ezredik nap. Aztán kalkulálhatunk tovább. Ha. (De most jók vagyunk. Pont a rövidsége és az esetlegessége világított rá, hogy mennyire is.)
16:27 × Pár napon belül harmadszor kell vele szembesülnöm, hogy a legpusztítóbb erejű démonoktól muszáj megszabadulni, mert mind (igazán) rettenetes árat fizetnek, hogy – pláne lustaságból – hagyják felzabáltatni a lelküket. Küzdjé, bxszod, senkit nem gyúrtak szxrból, azzá csak válni lehet.
17:44 × Sajnos (
dehogy) belém a kisjézus egy ideje minden évben egyre több szeretetet pakol a női formák iránt. Persze, hogy mindjárt újhold. De legalább hét év után újra esélyem nyílt egy igazi
menedzserre. Persze, hogy nő. (Baráté, házinyúl.)
