[péntek]

10:15 × Csutkára pucolom a kompit, amíg a napsütésben visszaolvasom, mire is jutottunk tavalyig.

21:06 × Tadamsz, kiment a jobb bokám. Nincs futkosás, csak nyugodtan :D

[csütörtök]

08:21 × Bazi nagy ikonokkal a bazi nagy lendületért.

[szerda]

09:48 × Q nehezen, de kezdem realizálni, hogy ezután már senkit nem érdekel a haladási irány vagy a folyamat. (Úgy igazán, mélységeiben. Ne is erőlködjetek. Elvesztettük a csapategónkat. Növesztenem kell sajátot.)

19:43 × Rajzásírásos robotos füzetem – India, tanulós Spongyabobobos füzetem – India. Fxszom.

22:15 × Ricky Gervais Show, Ridiculousness, gRim Adventures of Billy & Mandy – a jókedv ragadós, ilyen egyszerű, szöszi.

[kedd]

09:34 × Már majdnem elfelejtettem, hogy milyen vicces is reggel zoknit húzni.

10:57 × Az sem kicsit vicces, hogy a szőkével csacsogás tereli helyes mederbe a napomat :D

16:02 × Vissza kell térnem az óránkénti naptárazáshoz.

17:21 × 2009. augusztus 13.

22:20 × Meg kell találnom az elveszett hitemet. Valamelyik részfeladatban csak ott rejtőzik.

[hétfő]

08:39 × Tisztában voltam vele, hogy a gyász depresszív szakaszához hozzátartozik a belső párbeszéd, és hát mikor máskor, mint álmomban. Beleébredtem az abszurditásába, mert a szinte követhetetlen asszociációs láncú gondolatrohamok fognak legjobban hiányozni, pláne a – maró humorú – csattanók. Vica versa. Nem véletlenül volt Heller inverz humora a közös nyelvünk. Az egybites közegemben ez – egyelőre – pótolhatlannak tűnő veszteség. (A robotok a bináris kódot értik.)

BTW: Dawkins Az önző gén-jében találtam meg az inverz humor megfejtését:

A hibák vagy mutációk egy további ritka fajtáját, melynek hosszú távon jelentős következményei vannak, inverziónak nevezzük. A kromoszóma egy darabja kiválik, megfordul, majd újra visszakapcsolódik a kromoszómába. Korábbi analógiánk értelmében ez az oldalak átszámozását tenné szükségessé. Néha a kromoszómarészek nem csupán megfordulnak, hanem a kromoszóma egészen más részéhez, sőt esetleg egy másik kromoszómához kapcsolódnak hozzá. Ez olyan, mintha pár tucat oldalt áttennénk az egyik kötetből a másikba. Az ilyen hibának az a jelentősége, hogy noha rendszerint katasztrofális következményekkel jár, néha olyan DNS-szakaszok szoros összekapcsolódásához (linkage-hez) vezethet, melyek történetesen jól együttműködnek.

17:52 × Ennél rosszabb véleménnyel már úgysem tudnék róla lenni. (Segg aka sunyi kis szxr.)

20:38 × 1993, 1998, 2004, 2010, 2017 – és akkor megint húzhatok egy vonalat.

[vasárnap]

08:26 × Szánalmas, ami maradt. Egy-két családos punk, egy-két öntelt fxszfej, egy-két bohóc. És a rengeteg csodálatos nő.

09:07 × Kib rossz trip lett most az életem. (Nem is iszok. Nem merek.)

23:55 × Persze amikor épp csak egy pillanatra ugrok le a városba, a tíz perces magányos, és zavaros gondolatokkal teli lejtmenet után az első dolog, ami megáll mellettem, egy tízes busz, és leszáll róla egy eszetlenül gyönyörű lány... Nincs isten. Hiszek.

[szombat]

10:38 × Aztán persze ha mégis álmodok, az csakis roppont izgalmas, fordulatokban gazdag nyomozósdi lehet. A miértre persze abban sincs válasz. Még ha megkönnyezem, sem. A sztorinak viszont örülök, mert a fejem nem állt le. Ennyit tesz, hogy tegnap elővettem a dossziét.

23:09 × Egyetlen embernek vettem fel bármikor a telefont, és mivel ő már tuti nem fog hívni, nyugodt szívvel lenémíthatom, amikor csak kedvem tartja. Nincs többé sziesztába belecsörgés, nincs többé éjszakai részeg telefon. Bocs. Ha fontos, dobsz egy smst vagy írsz egy mélt.

[péntek]

08:09 × És végre az arcomba pisklákol a nap.

15:38 × Tegnap óta azon töprengek, vajon milyen minőségű szövegek várnak rám…

21:29 × Belaktam az íróasztalomat is. (A csodaszékemből minden szebb.)

22:41 × Az újholddal sem fogok már semmit sem kezdeni. (Baromi unalmas lesz ez így…)

[csütörtök]

10:12 × 175+ mm eső után (ja, az sok) végre ránkvigyorgott egy kicsit a nap is. (Aztán gyorsan el is bújt.)

22:18 × Napok óta magamba roskadva tologattam a Simon's Cat macskatápjait, amikor kontrollált düh vett erőt rajtam. Rettentő rossz volt nézni, ahogy az utolsó heteiben – rég feldva mindent – idióta hentelős konzoljáték előtt zombult, majd online pókerezett, hogy csak a legutolsó napjaiban jusson eszébe a füzeteit feldolgozni. Túl későn, túl kevés. Ahogy élt. Amiért mindig is szeretni fogjuk azt a pokróc embert. Sokat nem tett, de azt nagyon nagy elánnal.

Igaza van E-nek, döntött. Hogy jól vagy rosszul, az most már olyan mindegy.

Rám hárul a feladat, hogy rendbeszedjem a jegyzeteit, és feloldozást nyerjek – tavaszra, nyárra összepakolom a "könyvét". Elég lesz az nekem búcsúzóul, végigütöm, majd a friss könyv illata megszabadít.

És ripsz-ropsz el kell idegenítem a sajátomtól, muszáj kisajátítanom az enyémet, hiszen egy éve úgyis rá kellett döbbenem, hogy egyedül maradtam vele. Enyém. Az én csontom. Vaff. Uff.

Minden nagyon zen.

(A barátsága elképesztően hiányzik. Egyelőre random zuhanok össze a hiányától. Értelem vs érzelem. De legalább már nem álmodok.)

23:17 × A szőke ma meglepett, hogy bejelentkezett. Nagyon megörültem neki.

[szerda]

09:21 × Eddig huncut félmosollyal emlékeztem a nyári kánikulákra. Egyetlen hetem maradt az idei nyárból. A legelső. A többi az őrületé.

18:21 × Lehet, hogy túl egyszerű vidéki vagyok, de mifelénk nem szokás otthon tartani hamvakat. (Egyébként a francokat nem, de nem is kerek az a família. Egyik sem.)

[kedd]

19:24 × Egy nap kóválygás elég is volt – a mit tenne Jézus helyett –, találtunk is új célt magunknak, tavaszra, nyárra összepakoljuk a könyvet, aminek az utolsó napokban nekiállt volna.

19:46 × Szevasz, fűtési szezon.

[hétfő]

08:00 × Sírva aludtam el, sírtam álmomban, és sírva ébredtem. Úgyhogy ezen a gyönyörű, ködös őszi reggelen kxrvára elkezdődött valami új, valami tök más, mint eddig.

17:22 × Örökre átkozott 88 nap. Nyolcvankibxszottnyolc nap.

[vasárnap]

16:41 × És három nap eső után (70+ mm) végre kisütött a nap. Megyek is, beverek egy sört.

18:05 × Tűztövis-cserjékkel raktuk végig a kerítést, összeszedtük a lehulott diót – sok beszédnek sok az alja.

18:15 × Édes kib istenem…

[szombat]

10:58 × Nem kéne halállal álmodnom. Fiatalok vagyunk még ehhez. (Nem, csak voltunk.)

[csütörtök]

12:16 × "Csak az emlékezeted vagyok, nem szolgálhatok új információval."

[szerda]

08:15 × Néha nevetve ébredek. (Már megint mindent vagy semmit játszottam, és már megint vesztésre állok.)

17:46 × Tigriseim voltak álmomban. (Nem először. Szobacicaként. Mint az oroszlánok a ruhásszekrényemben.)

20:57 × Olyan könnyű itthon lebeszélnem magamat, hogy elinduljak.

[kedd]

09:54 × Néha sírva ébredek. (Kib nehéz abban segíteni, hogy a szedett-vedett füzeteiből és jegyzeteiből pdf-eket csináljon, a szívem szakad meg minden egyes kxrva másodpercben. Pláne, amikor eszembe jut, hogy ezt vagy azt melyik sörözésünkkor firkantotta. Nem így akartam volna megöregedni.)

[hétfő]

08:56 × Megálmodtam, hogy nem csak nekem tűnt fel.

19:01 × A sziesztáimon még vadabbakat álmodok.

22:52 × Röhej-függő lettem.

[vasárnap]

10:50 × Egyelőre bele se merek gondolni, hogy már most mit vesztettem el. Húsz kib év. Ez most innentől tényleg a B oldal. Megyek is fát vágni…

23:07 × Azért voltak vicces dolgok is mostanában. Plö amikor annyira nyígtam a nyakam miatt, hogy végighívogattam a kisváros összes csontkovácsát, akik persze csak egy hét-tíz napra tudtak volna időpontot adni. Mivel pont csak aludni nem tudtam a nyilaló fájdalomtól, (napközben fel sem tűnt), hiába villogott a piros lámpa, csak elmentem a psi-sebesz.hu honlappal bíró "csontkovácshoz", aki – minő meglepő – másnap már tudott is fogadni. Az egy órás hókuszpókuszban volt "csontkovácsolás" is, csak éppen majd beszxrtam utána, annyit rontott rajta. (Jártam már prof. dr. sportmasszőrnél, nem is egyszer, mindig kiröhögte az "izomzatomat", de párduc voltam iziben…) Ment a blablabla ezerrel, ilyet még nem láttam, nekem sanyi, stb., – mindez "vérprofi" környezetben, az ágy pont olyan közel tolva a falhoz, hogy a kezemet se tudta kiropogtatni – majd amikor rákérdeztem már semennyire sem mozgó nyakkal, hogy mivel tartozok, mondott egy olyat, amit az ügyvédem sem merne. (Tegnap felhívott, hogy miért nem mentem, megmondtam neki, azóta jártam orvosnál, aki tök mással diagnosztizált, és ki is kúrált. A nyomi azonnal bekussolt.) Anatómiai, ill. patkópárna a barátom, és persze rengeteg mozgás. Két és fél kilót híztam, amióta komolyan veszem a túlélést.

[szombat]

17:06 × A dolgok faék egyszerűségűek, és azt is tudom, hogy most semmi más nem fog jönni, csak telik az idő, mert az a dolga.

[péntek]

20:48 × A (szőlő)hegyre menet találtam a földön egy kicsi, sárga HB-ceruzát.

23:27 × Amióta (ismét) az aszketikus egykedvűséget választottam, és egy időre lemondtam az érzelmekről (tudom, mi jön, évekig), azóta hatványozottabban ütnek a sorok, és gyakrabban libabőrőznek be a dallamok. Meditatív munka lesz ez. (Egyelőre csak ezekben nyitnék az újra. A többi majd jön magától. Minden nagyon zen.)

[csütörtök]

23:16 × Kimentem a Korányiba, hogy a keszeg kinézzen az ablakon, és azt mondja, hogy pont olyan idő van, hogy ma tuti a városban lenne egész nap.

23:17 × Nyolc év után van egy kulcsom, ami csak nekem nyit ajtót a nagyvárosban. Elképesztően ocsóért, és ugyan miniminigarzon, de kétszemélyes ággyal és az Opera mögött. Állítólag néha odahallatszik, ha valaki nyitott ablaknál próbál.

23:21 × A totális érzelmi instabilitás nem az én játszóterem. Egyikünk sem piskóta, de vannak sütibb sütik.

[kedd]

14:23 × Holnap telihold.

[hétfő]

18:29 × Az aranyárú, gyöngyökkel kitömött gallérpárnám csodálatosan nyugodt sziesztát hozott, végre tudok aludni =8O

[vasárnap]

11:02 × Az Eurosportok mellé a Cartoon Netwörköt is visszakaptam 8O

[szombat]

[péntek]

08:45 × A nyárbúcsúztató egyetlen sörből csak-csak éjszakába nyúló, értelmes beszélgetés lett. (Bxszódj meg, idei nyár…)