17:18 × Amikor összefogta a haját, az a mozdulat – vér ide, vér oda – örökre beleégett a retinámba. A szívem már réges-rég felrobbant.
17:55 × Kellemes meglepetésként ért, hogy az összefirkált papírlap megnyugtatott, a legtöbb dolog jó úton halad a saját útján – a vetési varjú meg úgyis ott ül a dróton már egy ideje. Viszont vannak megbocsáthatatlan dolgok a múltunkban, már csak ezért sem egymást szeretjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése